Dryopteris filix-mas - Erdei pajzsika

Néhány szempont, ami alapján megismerhetjük az erdei pajzsikát:
 

Megjelenés: 60–100 cm magas, dús bokrot formáló évelő. Rövid, vaskos gyöktörzséből fejlődő világoszöld, kétszeresen szárnyalt, pelyvaszőrös levelei tavasszal pásztorbotszerűen hajlanak ki. A levélszárnyak csúcsosak, csaknem tövig szeldeltek. Spóratartói a levél főerének két oldalán helyezkednek el.

Virágzás: Nem hoz virágot, leveleivel díszít.

Fényigény: Kicsi, az árnyékos és félárnyékos kertrészeket kedveli.

Vízigény: Közepes, földjét tartsuk egyenletesen nyirkosan, de kerüljük a túlöntözést.

Talajigény: Jó vízelvezetésű, üde, sovány talajban érzi magát a legjobban, de szinte bármilyen talajon megél, ha a vízellátás biztosított számára.

Gondozási igény: Könnyen nevelhető. Az elszáradt leveleket érdemes a vegetációs időszak végén eltávolítani.

Felhasználási terület: Az erdei pajzsika karakteres megjelenésével díszíti a kert árnyékosabb pontjait. Szoliterként, csoportosan vagy nagyobb talajtakaróként is ültethető. Kiváló választás fák, cserjék árnyékába, falak tövébe, kerti tavak és csobogók mellé. Természetes hatású kertekben és árnyékkedvelő évelők társaságában egyaránt különleges hangulatot teremt.

Társítás: Az erdei pajzsika misztikus, levelekkel díszítő megjelenését jól kiegészítik a kékes árnyalatú árnyékliliomok, a rózsaszín, fehér és lila tollbugák, valamint bőrlevelek, tündérvirágok és nefelejcsfélék. Indás berkipimpóval társítva tavasztól nyárig folyamatosan üde és természetközeli hangulatot adhatunk a kertnek.

Fontos tudnivalók:
Kifejlett magasság: 60–100 cm
Ültetési tőtáv: 50–70 cm
Fényigény: Kicsi
Vízigény: Közepes

Védett tartalom